Az alapszabály: Ne csak a motor kW-teljesítménye alapján válasszon
A motorteljesítmény csak a kiindulópont. A mágneskapcsoló, a hőkioldó és a megszakító helyes kiválasztásához először váltsa át a motorteljesítményt a motor névleges áramára (FLC), majd ellenőrizze a motor feszültségét, az indítási módot, a felhasználási kategóriát, a terhelési ciklust, a zárlati szintet, a túlterhelés elleni védelmet és az eszközök közötti koordinációt.
A legtöbb kisfeszültségű motorvezérlő panel esetében:
- A kontaktor kapcsolja be és ki a motort.
- A túlterhelés relé védi a motort a tartós túlterheléssel szemben.
- A MCB (kismegszakító), MCCB (kompakt megszakító), biztosíték vagy MPCB (motorvédő megszakító) rövidzárlat elleni védelmet és betápvédelmet biztosít.
- A motorindító ezen eszközök összehangolt szerelvénye.
A legnagyobb hiba a mágneskapcsoló és a megszakító közvetlen, kW alapján történő kiválasztása egy egyszerű szorzóval. Egy 7,5 kW-os motor egy szivattyúban, egy törőgépben vagy egy irányváltós emelőben eltérő kapcsolási igényt, túlterhelési osztályt és rövidzárlat elleni védelmet igényelhet.
Ha először az alapvető eszköz-összehasonlításra van szüksége, tekintse meg a Kontaktor vs. motorindító. Ez az útmutató a gyakorlati kiválasztásra összpontosít.
Motorvezérlő komponensek és feladataik
| Eszköz | Fő feladat | Kiválasztási szempontok | Gyakori hiba |
|---|---|---|---|
| Kontaktor | Motor teljesítményének be- és kikapcsolása | AC-3 vagy AC-4 motorbesorolás, feszültség, munkaciklus, tekercsfeszültség | Kiválasztás AC-1 ohmos áramerősség-besorolás alapján |
| Termikus/elektronikus túlterhelésvédelmi relé | Védi a motort a tartós túlterheléstől | Motor adattábláján szereplő névleges áramerősség (FLC), kioldási osztály, visszaállítási mód | Túlterhelésvédelem elhagyása megszakító beépítése miatt |
| MPCB | Motor túlterhelés- és rövidzárlatvédelem egyetlen eszközben | Motoráram-tartomány, megszakítóképesség, koordináció | Általános kismegszakítóként (MCB) való kezelés |
| MCB/MCCB | Betáplálás és rövidzárlat elleni védelem | PSCC (feltételezett zárlati áram), kábelméret, kioldási karakterisztika/beállítások, koordináció | A pillanatnyi kioldás túl alacsonyra állítása motorindításhoz |
| Biztosíték | Rövidzárlat elleni védelem, gyakran nagy áramkorlátozó képességgel | Biztosítóosztály, megszakítóképesség, koordináció | Nem megfelelő biztosítókategória használata motorüzemhez |
A mágneskapcsoló nem túlterhelésvédelmi eszköz. Az alapvető hőkioldó nem zárlatvédelmi eszköz. Egy általános kismegszakító (MCB) nem automatikusan motorvédelmi eszköz. Ezek a határok fontosak.
1. lépés: A motorteljesítmény átváltása névleges áramerősségre
Háromfázisú motor esetén a vonali áram első becslése:
I = P / (sqrt(3) x V x PF x eta)Hol:
I= motoráram amperbenP= motor bemeneti vagy kimeneti teljesítménye wattban, a rendelkezésre álló adatoktól függőenV= fázisok közötti feszültségPF= teljesítménytényezőeta= hatásfok
Ha csak a motor kimeneti teljesítményét ismeri kW-ban, használja a képletet becslésként, majd ellenőrizze a motor adattábláján. A végső kiválasztásnál a névleges üzemi áramerősséget kell figyelembe venni az adattábláról, nem csak a számított áramerősség.
Példa:
Egy 7,5 kW-os, 400 V-os háromfázisú motor, 0,85-ös becsült teljesítménytényezővel és 0,90-es hatásfokkal:
I = 7500 / (1,732 x 400 x 0,85 x 0,90)I ≈ 14,2 AEz a becslés segít az indulásban. A tényleges adattáblán szereplő áramerősség eltérhet. A motor kialakítása, a hatásfokosztály, a frekvencia, a szerviztényező, a környezeti feltételek és a gyártói tervezés mind befolyásolják a valós értéket.
Általánosabb kisfeszültségű képletekért lásd: Elektromos képletek kisfeszültségű elosztószekrények tervezéséhez és karbantartásához.
2. lépés: A mágneskapcsoló kiválasztása AC-3 vagy AC-4 üzemmód szerint
Az IEC-szabvány szerinti motorvezérlésnél a mágneskapcsolókat nem csupán az általános áramerősség-besorolás alapján választják ki. Az alkalmazási kategória is számít.
| Felhasználási kategória | Tipikus igénybevétel | Mit jelent ez a kiválasztásnál |
|---|---|---|
| AC-1 | Nem induktív vagy enyhén induktív terhelések | Ohmos terhelések, nem normál motorindítási igénybevétel |
| AC-3 | Kalickás forgórészű motor indítása és kikapcsolása az üzemi sebesség elérése után | Általános igénybevétel szivattyúk, ventilátorok, kompresszorok, szállítószalagok esetén |
| AC-4 | Indítás, ellenáramú fékezés, léptetés, irányváltás | Sokkal súlyosabb, mint az AC-3; a mágneskapcsolót esetleg nagyobbra kell méretezni |
| AC-15 | Váltakozó áramú (AC) elektromágneses terhelések vezérlése | Segéd-/vezérlőérintkezők, nem fő motoráramköri érintkezők |
Szabványos közvetlen motorindításnál (DOL) az AC-3 gyakran a meghatározó kontaktor-besorolás. Irányváltás, léptetés, ellenáramú fékezés, daru, emelő vagy gyakori szakaszos üzem esetén az AC-4 vagy annál szigorúbb üzemi feltételeket kell ellenőrizni.
Ne válasszon motorkontaktort kizárólag az eszközön feltüntetett AC-1 áramerősség alapján. Az AC-1 ohmos vagy enyhén induktív terhelésekre vonatkozik. Egy magas AC-1 besorolású kontaktor motorterhelhetősége AC-3 vagy AC-4 kategóriában lényegesen alacsonyabb lehet.
A VIOX termékértékeléshez lásd a AC Mágneskapcsoló termékoldalt.
3. lépés: Ellenőrizze a kontaktor feszültségét, pólusait és a tekercsfeszültséget
A motor üzemi besorolásának kiválasztása után erősítse meg a következőket:
- pólusok száma
- névleges üzemi feszültség
- motoráram vagy kW-besorolás a tényleges feszültségen
- AC-3 vagy AC-4 besorolás
- bekapcsolási és kikapcsolási igénybevétel
- elektromos élettartam a munkaciklusra vonatkozóan
- mechanikai élettartam
- segédérintkező igények
- tekercsfeszültség és vezérlőáramkör típusa
A tekercsfeszültség gyakori hibaforrás a helyszínen. A motor lehet 400 VAC-os, de a vezérlőáramkör lehet 24 VDC, 110 VAC vagy 230 VAC. A mágneskapcsoló tekercsének a vezérlőáramkörhöz kell illeszkednie, nem a motor főáramköréhez.
Ellenőrizze az alkalmazási igénybevételt is:
- szabványos szivattyú vagy ventilátor indítás/leállítás
- gyakori kapcsolás
- előre/hátra irányú működés
- csillag-delta indító
- lágyindító bypass
- VFD bemeneti vagy bypass kontaktor
- kondenzátor kapcsolás, amennyiben alkalmazható
Minden egyes üzemmód módosíthatja a megfelelő kontaktor kiválasztását.
4. lépés: Válassza ki a túlterhelésvédelmi relét
A motorok túlterhelésvédelemre szorulnak, mivel tartós túlterhelés, forgórész-elakadás, fáziskiesés vagy mechanikai terhelési problémák esetén túlmelegedhetnek.
A túlterhelésvédelmi relét általában az alábbiak alapján választják ki:
- a motor adattábláján szereplő névleges áramerősség
- a túlterhelésvédelmi relé állítható áramtartománya
- kirándulási osztály
- kézi vagy automatikus visszaállítási mód
- fáziskiesés-érzékenység, amennyiben szükséges
- a mágneskapcsolóval való kompatibilitás
- környezeti hőmérséklet-kompenzáció, amennyiben alkalmazható
A túlterhelés-beállítást általában a motor adattábláján szereplő áramerősség, valamint a vonatkozó helyi előírások vagy a gyártói útmutatás alapján kell meghatározni.
Kioldási osztály jelentősége
A kioldási osztály azt jelzi, hogy a túlterhelésvédelmi relé milyen gyorsan old ki meghatározott túlterhelési körülmények között. A motorvezérlési alkalmazásokban gyakori osztályok közé tartozik a 10-es, 20-as és 30-as osztály.
| Kioldási osztály | Tipikus használat |
|---|---|
| 10. osztály | Normál indítási idejű standard motorok |
| 20. osztály | Hosszabb gyorsítási idejű terhelések |
| 30. osztály | Hosszabb gyorsítást igénylő nehéz indítású terhelések |
Ne válasszon magasabb kioldási osztályt pusztán a zavaró kioldások elkerülése érdekében. Ha a motor nem indul el magasabb kioldási osztály nélkül, ellenőrizze az indítási módot, a terhelési tehetetlenséget, a feszültségesést, a mechanikai terhelést és a motor megfelelőségét.
Részletesebb útmutatóért lásd: Hőkioldó relé kiválasztási útmutatót és NEMA 20-as osztály vs. IEC 10-es osztályú túlterhelésvédelmi relé útmutató.
5. lépés: Döntés a túlterhelésvédelmi relé és az MPCB között
Egy MPCB, vagy motorvédő megszakító, amely a termék kialakításától és névleges értékeitől függően egyetlen eszközben egyesíti a motor túlterhelés elleni védelmét és a rövidzárlat elleni védelmet. Gyakran használják kompakt motorindító panelekben.
| Opció | Legjobb megoldás | Figyelendő szempont |
|---|---|---|
| Mágneskapcsoló + túlterhelésvédelmi relé + biztosíték/MCB/MCCB | Hagyományos motorindító, rugalmas koordináció | Külön zárlatvédelmi eszközt igényel |
| MPCB + mágneskapcsoló | Kompakt motorbetáplálások, gépvezérlő panelek, moduláris indítók | Az MPCB-nek illeszkednie kell a motor áramtartományához és a zárlati szinthez |
| MCCB + mágneskapcsoló + hőkioldó relé | Nagyobb motorok, magasabb zárlati szintű betáplálások | Az MCCB beállításait össze kell hangolni az indítási árammal és a hőkioldó relével |
| Olvadóbiztosító + mágneskapcsoló + hőkioldó relé | Magas zárlati áramkorlátozás és erős koordináció | Megfelelő biztosítóosztály és csereprotokoll szükséges |
Ha túlterhelésvédelmi relé és motorvédő kapcsoló (MPCB) között választ, tekintse meg Termikus túlterhelésvédelmi relé vs. MPCB (motorvédő megszakító).
6. lépés: A zárlatvédelmi eszköz kiválasztása
A zárlatvédelem különbözik a túlterhelés elleni védelemtől.
A zárlatvédelmi eszköz lehet:
- MCB
- MCCB
- MPCB
- biztosíték
- biztosítós szakaszolókapcsoló
A kiválasztás alapjai:
- tápfeszültség
- várható zárlati áram a telepítési ponton
- kábelméret és szerelési mód
- motorindítási áram
- kioldási karakterisztika vagy kioldási beállítások
- koordináció mágneskapcsolóval és hőkioldóval
- vonatkozó szabvány és helyi előírások
Az alapszabály a következő:
Megszakítóképesség >= várható zárlati áramHa a rendelkezésre álló hibaáram az elosztónál 10 kA, akkor egy csak 6 kA megszakítóképességű megszakító nem megfelelő az adott ponton.
Az MCB/MCCB kiválasztási határértékeit lásd: Kismegszakítók megszakítóképessége: 6kA vs 10kA és Icu vs Ics vs Icw vs Icm megszakító névleges értékek.
7. lépés: Ne állítsa túl alacsonyra a pillanatnyi kioldási értéket
A motor indítási árama általában a névleges áram többszöröse. Közvetlen indítás (DOL) esetén a gyakorlatban gyakran alkalmazott becslés:
Istart ≈ 5–8 x motor névleges árama (FLC)A pontos indítási áram függ a motor kialakításától, a tápfeszültségtől, a terhelés tehetetlenségétől és az indítási módtól.
Ezért veszélyes a motoráramkörökben a pillanatnyi kioldást a névleges áram alacsony, fix többszörösére állítani. Ez az indítás során azonnali kioldást okozhat.
A helyes megközelítés:
- Határozza meg a motor indítási áramát és az indítási időt.
- Válasszon olyan megszakítót vagy biztosítót, amely lehetővé teszi a normál indítást.
- Erősítse meg, hogy továbbra is biztonságosan megszakítja a rövidzárlatot.
- Hangolja össze a túlterhelésvédelmi relével és a mágneskapcsolóval.
- Használja a gyártói kioldási karakterisztikákat és koordinációs táblázatokat, ahol rendelkezésre állnak.
Kisebb motoráramköröknél egyes tervekben C vagy D karakterisztikájú kismegszakítók (MCB) szerepelhetnek, de a végső választást a bekapcsolási áramlökés, a kábelvédelem, a zárlati szint és a helyi szabványok alapján kell meghozni. Nagyobb motoroknál gyakran a kismegszakítók helyett motorvédő megszakítók (MCCB, MPCB) vagy biztosítók szükségesek.
8. lépés: Az eszközök közötti koordináció ellenőrzése
A motorindító koordinációja azt jelenti, hogy a zárlatvédelmi eszköz, a mágneskapcsoló és a túlterhelésvédelmi relé hiba esetén biztonságosan együttműködik.
A koordinációval kapcsolatos kérdések a következők:
- A megszakító vagy a biztosító megszakítja a rövidzárlatot, mielőtt veszélyes károsodás következne be?
- Képes a mágneskapcsoló elviselni az átengedett áramot és energiát?
- Megvédi a túlterhelésvédelmi relé a motort anélkül, hogy zavaró lekapcsolások történnének?
- A kiválasztott kombináció megfelel-e a gyártó által tesztelt koordinációs táblázatnak?
- A kapcsolószekrény kialakítása megfelel-e a rendelkezésre álló zárlati áramnak?
Az IEC motorindítók esetében a koordinációt gyakran koordinációs típusok használatával tárgyalják. Ne állítson koordinációs típust, hacsak azt a gyártói adatok nem támasztják alá az adott eszköz-kombinációra vonatkozóan.
A motorindító architektúrák szélesebb körű áttekintéséhez lásd: Motorindítók típusai Kiválasztási útmutató.
9. lépés: Kiválasztási példa egy 7,5 kW-os motorhoz
Feltételezés:
- motorteljesítmény: 7,5 kW
- feszültség: 400 V háromfázisú
- becsült névleges áram (FLC): kb. 14-16 A, az adattábla alapján megerősítendő
- alkalmazás: standard szivattyú
- indítási mód: közvetlen indítás (DOL)
- üzemmód: normál indítás/leállítás, nem szakaszos üzem (jogging)
Kontaktor
Válasszon olyan mágneskapcsolót, amelynek AC-3 motorterhelhetősége megfelel a 400 V-os motorteljesítménynek/áramnak. Ne az AC-1 besorolást használja kiválasztási alapként.
Túlterhelés relé
Válasszon olyan hőkioldót, amelynek beállítási tartománya lefedi a motor adattábláján szereplő tényleges áramot. A beállítást a motor adattáblája és a vonatkozó előírások szerint végezze el. Ha a szivattyú indítási ideje normál, a standard kioldási osztály megfelelő lehet; ellenőrizze a tényleges indítási idő alapján.
Rövidzárlatvédelem
Válasszon MCB, MCCB, MPCB vagy biztosíték közül az alábbiak alapján:
- rendelkezésre álló zárlati áram
- kábelméret
- indítási áram
- koordináció mágneskapcsolóval és hőkioldóval
- kapcsolószekrény-szabvány és helyi szerelési előírások
Ne válasszon megszakítót pusztán azért, mert azonos az áramerőssége a motor áramfelvételével. A megszakítónak lehetővé kell tennie a motor indítását, miközben hiba esetén is védenie kell a kábelt és az áramkört.
Tekercsfeszültség
Ha a vezérlőáramkör 24 VDC feszültségű, válasszon 24 VDC-s mágneskapcsoló-tekercset, még akkor is, ha a motor 400 VAC-os. A tekercsfeszültség és a motorfeszültség külön kiválasztási szempont.
Gyors kiválasztási ellenőrzőlista
| Lépés | Mit kell ellenőrizni | Miért fontos |
|---|---|---|
| 1 | Motor adattábla szerinti névleges áramerősség (FLC) | Pontosabb, mint a kW-os becslés |
| 2 | Tápfeszültség és frekvencia | Befolyásolja az áramerősséget és a termék névleges adatait |
| 3 | Indítási mód | Közvetlen (DOL), csillag-delta, lágyindító, frekvenciaváltó (VFD) |
| 4 | Kontaktor kategória | AC-3 normál motorüzemhez, AC-4 nehéz üzemhez |
| 5 | Hőkioldó tartomány | Lefedi a motor teljes terhelési áramát (FLC) |
| 6 | Kioldási osztály | Meg kell felelnie az indítási időnek és a motorvédelemnek |
| 7 | Rövidzárlatvédelmi eszköz | Meg kell felelnie a feltételezett rövidzárlati áramnak (PSCC) és a kábelvédelemnek |
| 8 | Koordináció | Az eszközöknek rendszerként biztonságosan kell működniük |
| 9 | Tekercsfeszültség | Meg kell felelnie a vezérlőáramkörnek |
| 10 | Burkolat és környezet | A hő, a por, a vibráció és a kapcsolószekrény helyigénye befolyásolja a megbízhatóságot |
Gyakori kiválasztási hibák
1. hiba: A mágneskapcsoló kiválasztása AC-1 áramerősség alapján
2. Az AC-1 nem a normál motorindítási kategória. A legtöbb kalickás forgórészű motor alkalmazásánál az AC-3 kategóriát kell ellenőrizni. Irányváltás, léptetés vagy ellenáramú fékezés esetén az AC-4 kategóriát vagy a gyártói útmutatást kell figyelembe venni.
3. hiba: A motor kW-teljesítményének használata az adattáblán szereplő áramerősség ellenőrzése nélkül
4. A kW-érték becslésre alkalmas. A túlterhelésvédelmi relé beállításához és a végleges kiválasztáshoz az adattáblán feltüntetett áramerősség a megbízhatóbb alap.
5. hiba: Annak feltételezése, hogy a megszakító minden túlterheléstől megvédi a motort
6. A megszakító védelmet nyújthat rövidzárlat és a betápláló vezeték túlterhelése ellen, de a motor termikus túlterhelés elleni védelme gyakran túlterhelésvédelmi relét, elektronikus motorvédelmet vagy motorvédő megszakítót (MPCB) igényel.
7. hiba: A rövidzárlati kioldó túl alacsonyra állítása
8. A motor indítási árama a névleges áram többszöröse is lehet. Ha a pillanatnyi kioldási érték vagy a kioldási görbe túl érzékeny, a motor a normál indítás során leoldhat.
5. hiba: A munkaciklus figyelmen kívül hagyása
Egy naponta néhányszor induló szivattyú más igénybevételt jelent, mint egy emelő, daru, irányváltó szállítószalag vagy léptetőgép. A kapcsolási ciklus befolyásolja a mágneskapcsoló kiválasztását.
6. hiba: A zárlati szint figyelmen kívül hagyása
A megfelelő névleges áramerősségű megszakító is alkalmatlan lehet, ha a megszakítóképessége alacsonyabb a várható zárlati áramnál.
7. hiba: A vezérlőfeszültség és a teljesítményfeszültség összekeverése
A motor lehet 400 VAC-os, míg a mágneskapcsoló tekercse 24 VDC vagy 230 VAC feszültségű. Mindig ellenőrizze a vezérlőkört.
GYIK
Választhatok mágneskapcsolót kizárólag a motor kW-teljesítménye alapján?
Nem. A motor kW-teljesítménye csak kiindulópontot ad, a végleges kiválasztáshoz a motor teljes terhelésű áramát, a feszültséget, a felhasználási kategóriát (például AC-3 vagy AC-4), a munkaciklust és a gyártói táblázatokat kell figyelembe venni.
Mi az AC-3 kontaktor névleges érték?
Az AC-3 egy IEC felhasználási kategória, amelyet általában rövidre zárt forgórészű motorok indítására és a névleges fordulatszám elérése utáni kikapcsolására használnak. Ez a legfontosabb névleges érték számos szabványos motorvezérlő kontaktor alkalmazásnál.
Mi az AC-4 kontaktor névleges érték?
Az AC-4 a motorok igényesebb üzemmódjait fedi le, mint például a léptetés, az ellenáramú fékezés és az irányváltás. Előfordulhat, hogy egy AC-3 kategóriára alkalmas kontaktor ugyanakkora motorteljesítmény mellett nem megfelelő AC-4 alkalmazáshoz.
Szükségem van hőkioldóra, ha már van kismegszakítóm?
Gyakran igen. Az általános kismegszakító rövidzárlat- és vezetékvédelmet biztosít, de a motor túlterhelés elleni védelme általában hőkioldót, elektronikus túlterhelésvédelmi relét vagy a motor áramfelvételére méretezett motorvédő kapcsolót (MPCB) igényel.
Mi a különbség az MPCB és a hőkioldó között?
A hőkioldó a tartós túlterhelés ellen véd, de általában külön rövidzárlatvédelmet igényel. Az MPCB (motorvédő kapcsoló) megfelelő kiválasztás és méretezés esetén egyetlen eszközben biztosítja a motor túlterhelés és rövidzárlat elleni védelmét.
Védhet egy kismegszakító (MCB) egy villanymotort?
Az MCB kismegszakító egyes kismotoros áramkörökben a védelmi rendszer részeként használható, de önmagában nem tekinthető teljes körű motorvédelmi megoldásnak. Az indítási áramot, a kioldási karakterisztikát, a kábelvédelmet, a zárlati megszakítóképességet és a túlterhelés elleni védelmet minden esetben ellenőrizni kell.
Hogyan válasszam ki a motorvédelmi megszakító méretét?
Kiindulásként vegye figyelembe a motor névleges áramfelvételét, a kábel keresztmetszetét, az indítási áramot és a várható zárlati áramot. Ezt követően válasszon olyan megszakítót, MPCB-t, MCCB-t vagy biztosítót, amely lehetővé teszi a normál indítást, védi a kábelt, és megfelelő megszakítóképességgel rendelkezik.
Miért old le a motorvédelmi megszakítóm indítás közben?
A gyakori okok közé tartozik a kioldási karakterisztikát meghaladó indítási áram, az alacsony feszültség, a túlzott terhelési tehetetlenség, a nem megfelelő megszakítótípus, a helytelen pillanatnyi kioldási beállítás, a feszültségesés, a mechanikai túlterhelés vagy a nem megfelelő indítási mód.
Használhatok nagyobb megszakítót a zavaró leoldások megszüntetésére?
Csak akkor, ha előtte ellenőrizte a kábelvédelmet, a motorvédelmet és a hibaáram-megszakítást. A megszakító méretének indokolatlan növelése elfedheti a tünetet, miközben a kábel vagy a motor védelem nélkül maradhat.
Mi a legbiztonságosabb módja a motorindító kiválasztásának?
Használja a motor adattábláján szereplő áramerősséget, az alkalmazási igénybevételt, az indítási módot, a zárlati szintet, a túlterhelésvédelmi relé beállítását, a mágneskapcsoló felhasználási kategóriáját és a gyártói koordinációs táblázatokat a kiválasztott eszköz-kombinációhoz.
Összefoglaló
A motorteljesítmény hasznos adat, de nem elegendő. A megbízható motorindító kiválasztása a teljes terhelésű áramerősséggel kezdődik, majd ellenőrizni kell a mágneskapcsoló igénybevételét, a túlterhelésvédelmet, a zárlatvédelmet, a koordinációt és a vezérlőfeszültséget.
A legtöbb kisfeszültségű motorvezérlő panel esetében:
- A mágneskapcsolót AC-3 vagy AC-4 motorüzem szerint válassza ki, ne AC-1 áramerősség alapján.
- A túlterhelésvédelmet a motor adattábláján szereplő áramerősség alapján állítsa be.
- A zárlatvédelmi eszközt a hibaáram szintje, a kábelméret, az indítási áram és a koordináció figyelembevételével válassza ki.
- A teljes indító-kombinációt ellenőrizze, ne csak az egyes eszközöket külön-külön.
A VIOX motorvezérlő kiválasztásához tekintse át a AC Mágneskapcsoló, Termikus Túlterhelés Relé, valamint a támogató útmutatókat a következőn: mágneskapcsoló kontra motorindító, termikus túlterhelésvédelmi relé kiválasztása, termikus túlterhelésvédelmi relé vs. MPCB (motorvédő megszakító), és kontaktor vs. megszakító.
Felhasznált Forrásokhoz
- Aktuális VIOX oldal: Hogyan válasszunk mágneskapcsolókat és megszakítókat a motorteljesítmény alapján
- Mágneskapcsolók áttekintése és IEC alkalmazási kategóriák
- IEC alkalmazási kategóriák áttekintése
- VIOX: Mágneskapcsoló vs. motorindító
- VIOX: Útmutató a termikus túlterhelésvédelmi relé kiválasztásához
